A kandalló szerkezeti felépítése 1-4. rész

A kandalló főegységenkénti szerkezeti ás funkcionális bemutatása. A besorolás a hagyományos nyitott és zárt tűzterű kandallókra vonatkozik.

1. Tűztérnyílás

Tűztérnyílás a tűztér azon nyílása, amelyen keresztül a hő kisugárzik, és az égéshez szükséges levegő (vagy annak egy része) a tűztérbe áramlik, valamint a tüzelőanyagot is ezen keresztül helyezzük a tűztérbe. A nyitott kandallók tűztérnyílását nem lehet tetszés szerint megválasztani, be kell tartani az előírásokat. Az EdilKamin liftes ajtajú tűztere A tűztérnyílás nagysága és helye meghatározza az egész kandalló méretét és kialakítását. A tűz lángjának és a hősugárzásának ereje a tűztérnyílás nagyságától és arányaitól függ. Az alacsony tűztérnyílás jobb huzatot és égési viszonyokat teremt, a magasabb tűztérnyílás pedig szebb. A tűztérnyílás méretét a tűztér teljesítőképessége és a kéménykürtő keresztmetszete, huzata határozza meg. A tűztérnyílás általában téglalap alakú, de készülnek íves és félköríves záradékúak is. Lényegük az, hogy csak tökéletes, elméletileg túlméretezett és szabályozható huzatú kémény csatlakoztatása esetén lehet a vízszintestől eltérő záradékú tűztérszemöldököt kialakítani.

A tűztérajtó

A zárt tűzterű kandallók eleme; készülhet acélból, öntöttvasból esetleg színesfém lemezborítással, valamint üvegezetten és teljesen üvegből. Összeépíthető az égéshez szükséges levegőt szabályozó berendezéssel. Zárt tűzterű kandalló ajtaját a felfűtés után ki lehet nyitni, - ha a nyílt tűzterűnek is megfelelő méretezésű a kémény -, s ilyenkor nyílt tűzterű kandalló hatását kelti. A liftes technikával készített tűzterek esetén az ajtó teljesen el is rejthető a kürtő burkolata alá.

2. A tűztér

A tűztér a kandalló lényegi része, olyan kamra a tűznyílás és a tűztérajtó mögött, amely méreteinél fogva alkalmas a helyiség fűtésére. A tűztér mérete egyik alapként határozza meg az elérhető maximális hőteljesítményt. A tűztér a kandalló legmagasabb hőmérsékletű része, lángnak és erős hősugárzásnak kitett felületét nem éghető anyagból kell készíteni. A tűztér falait a sugárzási irányoknak megfelelően kell megépíteni. A tűztérfalak a tűz hatására átmelegednek, s a velük szemben levő légtér felé sugározzák a bennük tartalékolt hőenergiát.

A tűztérfal kialakításának sokféle lehetősége van, s alapvetően az határozza meg hogy hány oldalról nyitott, vagy üvegezett a kandalló. Az ezekkel átellenes falak szögeit a kívánatos sugárzási iránynak megfelelőre alakíthatjuk.

A tűztérfalakat nem éghető tűzálló anyagból kell építeni (pl. samott, hőálló beton, acéllemez, szürkeöntvény, hőálló üveg stb.). A samottfalakat kis tömörített hézagokkal falazzák, samotthabarccsal. A hőálló beton tűztérfalak előre gyártott elemekből helyszíni szereléssel épülnek, hőálló cementpép- és fémkapocsrögzítéssel. Acéllemezből teljes tűzszekrényt készítenek egy- és kettősfalú változatban, mindkét esetben hegesztett kötéssel. Öntöttvas tűztér esetén az oldalfalakat, a tűztér fenekét és a füsttorkot külön öntik. Ezeket a helyszínen azbeszttömítéssel és hátsó csavarrögzítéssel szerelik össze. A tűztérbe a ferde hátfalra 6-8 mm vastag öntvénylemezből ún. hőtükröt lehet beépíteni a ferde fallal párhuzamosan a faltól 2-3 cm távolságra. A mögötte áramló égéstermékek és meleg levegő hatására átforrósodik az acéllemez, és a hűtött tér irányába sugározza a hőenergiát, gyorsítja az égést, és 5-l0%-kal növeli a hatásfokot. A kandalló tűzterét a fűtött légtértől hőálló üvegfallal is el lehet választani egy, kettő vagy három oldalról nyitott, ill. akár körül nyitott kialakítás esetében is. A tűztérnyílás elé vagy a nyíláskeretbe szabályozható fémzsalut vagy állítható ernyőt szerkeszthetünk, amellyel a felfutás idejére a nyíláskeresztmetszet csökkenthető. A falazott tűztér oldalán a téglákat fogas kiképzéssel rakva süllyesztett vagy kiemelt hornyokat képezhetünk ki, amelyeken különböző magasságban grillrács helyezhető el. A tűztérből kipattanó szikrák ellen a tűztérnyílásra fémszövet vagy hőálló üvegborítású kandallófüggönyt, előtétrácsot, ill. tolóajtót lehet szerelni. A tűztér formája igen sokféle lehet.

3. Tűztalaj, kandallófenék

A tűzálló anyagból készült kandallófenék képezi a tűztér alsó részét. Az anyaga homokkő, samott vagy hőálló beton. A tűzrácson át ide esik a hamu, ha pedig nincs tűzrács, ide helyezhető el a tüzelő. Általában sík alapfelülettel épül, de ettől eltérő megoldások is lehetségesek. A tüzelőhely alatt ajánlatos a téglákat hézagosan rakni a kandalló-alépítményre vagy -alapra. Ha födémre épül a kandalló, szerkezete független legyen a födém szerkezetétől. Ebben az esetben a tartószerkezet és a fenékfalazat között legalább 8 cm vastag hőszigetelés (vagy légrés) és legalább 12 cm vastag szilárd tömör tégla vagy beton szerkezeti (vasbeton esetén 10 cm) réteg szükséges. A kandallófenék lehet a helyiség padozatával azonos síkban, de kerülhet a helyiség padozatának síkja alá is, akár 1/3 és 1/2 tűztérnyílás-magassággal is. A rálátás és a sugárzás kedvezőbb hasznosítása miatt előnyös, ha a tűztérfenék 20-50 cm-rel a padozat síkja fölé kerül. Nagy gondot kell fordítani az égési levegő útjának, csatornáinak elhelyezésére. A hamuzás lehetőleg teljes egészében a tűztalajon történjék, a hamuképződés maradék hőjének hasznosítására. A szoba padlóját védeni kell, a kicsapódó szikrák ellen tűzálló anyagból, tömör téglából, betonlapokból vagy fémlemezből készült ún. biztonsági sávval.

4. Tűztérfal

A tűztérfalat a burkolati és szerkezeti tartóelemektől és a légtechnikai berendezéstől függetlenül kell építeni a gyors felmelegedés és a hő hatására bekövetkező mozgások miatt. A tűztérelemek vagy a falazat és a burkolat között mozgási (dilatációs) hézagot kell hagyni úgy, hogy gondosan el legyen zárva a hamu- és koromlerakódás elől. A hézagot ajánlatos rugalmas hőálló anyaggal kitölteni. A tűztérfalak tárolják a hőt, irányítják a hősugarakat, légfűtés esetében pedig hőcserélőként működnek. Megfelelő méretezésükkel: az oldalméretek, az oldal-fal és a hátfal törésének pontos meghatározásával a termelt hőmennyiség fokozottan hasznosítható. A tűztérfalak anyaguk szerint lehetnek egyszerű és tűzálló falazott vagy beton tűzterek, valamint acéllemez és öntöttvas köpenyűek.

Egyszerű falazott tűztér

Könnyű, kézi és gépi formálású sárga, sárgásfehér, sárgásvörös színű égetett (nem csengő hangú) kisméretű téglából építhető. A falazat téglaanyaga T 50 szilárdsági értékűnél szilárdabb nem lehet, mert a tűztér gyors felmelegedésekor hajszálrepedések keletkeznek, és a téglák rövid használat után szétporlanak. A falazathoz falazóhabarcsként samotthabarcsot vagy egyszerű soványított agyaghabarcsot válasszunk, mészhabarcsot és cementhabarcsot ne használjunk. Legalkalmasabb az 1 cm-es rétegvastagságú egyszerű agyaghabarcs. Egyszerű falazatú tűztérkiképzéssel kizárólag szabad (nyitott) tűzterű fatüzelésű kandallót lehet építeni. Hagyományos falazótéglából készült tűztérfalazattal nem lehet légfűtési tűzszekrényt építeni, mivel nem elegendő a gáztömörsége. Természetesen a tűztérfal készíthető vályogtéglából Is, agyaghabarcsba falazva. Ez esetben a tűztér falfelületét soványított agyaghabarccsal vagy samotthabarccsal kell levakolni.

Tűzálló falazott tűztér

Tűzálló falazattal nyitott és zárt tűzterű, fa- és széntüzelésre egyaránt alkalmas kandallók is építhetők. Anyaguk tűzálló samott-tégla vagy -lap, ezek hőtágulása hasonló a tömör égetett téglákéhoz. A méretek megállapításakor kellő gondossággal kell figyelembe venni a dilatációs mozgást. Falazóhabarcsként kisebb hőigénybevétel esetén agyaghabarcs, magasabb hőterhelés esetén csak samotthabarcs jöhet számításba, rétegvastagságuk ne haladja meg a 0,8 cm-t. Tűzálló téglából tűzálló habarccsal készült falazattal, tömörített, vízszintes és függőleges hézagkiképzéssel légfűtéses kandalló is építhető.

Tűzálló beton tűztér

Tűzálló betonból nyitott és zárt tűzterű kandallók egyaránt építhetők, de leginkább előre gyártott kandallóelemek készítéséhez gazdaságos. Monolitikus építéshez az igényes zsaluzási munka miatt túlságosan drága. Egyes országokban a kandallókat igen gyakran építik tűzálló beton kandallóbetétekkel. A tűztér készülhet egy tömbben vagy elemekből előre gyártva. Sok esetben a tűztérelemekkel együtt a légtiltó és füstelvezető elemeket, valamint a tűzlapokat is előre gyártva szállítják a beépítés helyére. Így az elkészült alapon a kandalló egy nap alatt összeszerelhető. A hőálló beton tűztérelemek gáztömörsége megfelelő; ragasztott, csavarozott és hegesztett kötéssel rögzíthetők egymáshoz. A rögzítőelemek bekötése miatt szükség szerint minimális vasalással vannak ellátva. Az összeszerelt elemek hézagait hőálló anyaggal kell kitölteni. Az előre gyártott hőálló betonelemek kombinálhatók téglafalazattal vagy öntöttvas elemekkel is, de legcélszerűbb a füstkamrát az elzáró-szabályozó berendezéssel együtt acéllemezből készíteni. A hőálló betonelemek beépítésekor figyelembe kell venni a beépítés helyén keletkező igénybevételeket (hőterhelés, hőmozgás, légjárat, légsűrűség stb.).

Acéllemez tűztér

Anyaga hengerelt durva acéllemez, amelynek a minősége legalább A30, vastagsága legalább 2 mm, de inkább 3-4 mm legyen. Acéllemezből készülhet teljes tűztér, vagy tűztér füstelszívóval és füstelzáróval, elemenként összeszerelve. Egyszerű kandallókba is beépíthető, de leggazdaságosabb légfűtő betétek készítésére. Az acéllemez tűztérfal nagy hőigénybevétel esetén könnyen deformálódhat, így ajánlatos beépítés előtt bordázattal ellátni. Ha a bordázat a tűztér hát-és oldalfalának külső oldalán van, növeli annak hőleadó felületét és ezzel a fűtési teljesítményt. Az acéllemez elemeket általában a helyszínen hegesztik össze, ritkábban csavarozzák. Szereléskor a tömítést azbesztlemezből és azbesztcsíkokból készítik. Légfűtés esetében a tűztérfalak készülnek úgy is, hogy a légfűtő acéllemez betét és a tűz közé tűzálló falazatot építenek.

Öntöttvas tűztér

(kandallóbetét)

A fejlett országokban a legtöbb kandalló öntöttvas tűztérfallal készül. Anyaga 4-6 mm vastag finom szürkeöntvény azbeszttömítéssel és csavaros rögzítéssel. A 3-8 db elemből előállított tűztér vagy tűzszekrény helyszíni szerelése legfeljebb 2 órát vesz igénybe. Az öntöttvas tűztérfal alkalmazása és tulajdonságai azonosak az acéllemez betétekével. Sorozatgyártás esetén az előállítási költség nem haladja meg a más anyagú betétekét. Hosszabb használati szünet esetén sem korrodálódik. Kandallóbetétekkel együtt beépíthetők kétszer vagy egy és kétszer kétszárnyú kandallóajtók is, így a kandalló működhet zárt és nyitott tűztérrel is. Alkalmas egyedi fűtés céljára; magasabb fűtőértékű szenekkel is fűthető.

Forrás:
Bajkó Béláné: Lakóépületek, lakások fűtése,
Hans-Peter Ebert: Fatüzelés,
Kószó József: Kandallók,
Dr. Párkányi György: Kályhák,
Kamil Zoufalý: Építsd magad