Kedves Tóth Tamás!

Olvastam a “saját zárt tűzterű kandalló építése” rovatban, egy nekem nagyon szinpatikus, modern formájú kandalló építéséről. Ha erről néhány fotót tudnál még küldeni, főleg az építés folyamatáról, szerkezeti felépítéséről esetleg méretekről, szivesen venném. Azóta mit csinálnál másképp (anyagok tekintetében), az Ytongot több fórumon nem ajánlják kúp-nak, erről mi a véleményed? Ragasztóanyagnak mit használtál az Ytonghoz? Használtál-e horganylemezt a Ytong és a tűztér közzé? Samot téglát raktál-e a betét köré? Födém felé milyen szigetelést alkalmaztál? A betét és a burkolata között milyen távolságot hagytál? Kivülröl az Ytongot dryvit hálózted-e? A tűztérajtó és az ytong között aluprofilt használtál? Szóval minden érdekelne az építéssel kapcsolatban.
Ősszel szeretnék építeni egy kandallót, az általad bemutatottat el tudnám képzelni a nappalimban. Ezért szivesen fogadnék bármilyen információt.

Előre is köszönettel: Pisák Zsolt

Élvezettel olvastam honlapjukat.
Lenyűgözött az a szakértelem ami süt a cikkekből.
Kérdésem az lenne hogy hol találok hasonlóan felkészült kandallós szakembert?

Üdvözlettel Borhi György

Tisztelt Uram!

A másodlagos égési levegő lényege, hogy az égés során, olyan füstgázok is keletkeznek, melyek az elsődleges levegőből nem kapnak elég oxigént.

A másodlagos égési levegőt gyakorlatilag a fa lángja fölé vezetjük s ekkor ezek a gázok is meggyulladnak, ez intenzív égésnél látszódik is, amikor a fa fölött közvetlen ég a levegő, s látszólag a tűztér felső részében a semmiben hömpölyög a láng.

Gondoljon egy hegyományos kályhára, két ajtó van rajta, esetleg három, de a felső nem csak azért, sőt van hogy egyáltalán nem azért van, hogy ott rakjon a tűzre, az a tisztítást szolgálja, illetve, azon is van szabályozó nyílás, - a másodlagos levegőt szabályozza vele.

Ha építteti a kandalló tűzterét akkor a kandalló építőnek tudni kell, hogyan kell kialakítani, feltéve ha akar ilyet a mester.
Nekem előregyártott kazánlemezes kandallóbetétem van, aminek a másodlagos levegő ellátása biztosított. De sok előregyártott tűztérbetétnek sincs másodlagos égési levegő ellátása.
Ez utóbbiaknál nem volt lényeg a hatásfok.
A lényeg,ha nincs másodlagos égési levegő ellátás, akkor ezek a gázok égés nélkül távoznak, azaz azonos hőnyereségért több fát kell eltüzelni. Természetesen más dolgok is befolyásolják a fogyasztást, olcsóbb készülékeknél kispórolják a huzatszabályzást, nem raknak be pillangószelepet, így a fa gyorsan leég, s kap elég levegőt, de a sok levegő ki is viszi a meleget a kéményen.
Szóval kellenek a szabályozók és a másodlagos levegő, ha az ember nem csak tüzelni akar, hanem gazdaságosan fűteni.

A másodlagos levegőt - épített kandallóknál, a hátfal mögött a tűztér felső peremén vezetik be.

Az előregyártott tűztérnél az ajtó felső pereménél, a füstpárkány alatt bukik be az üvegre a hideg másodlagos égési levegő, így a beáramló levegő abban is segít, hogy az üveg tisztább maradjon.

Nem akarom elkeseríteni, de épített kandallók esetében ritkán szempont a hatásfok, inkább a nosztalgia a szempont.
Ahhoz, hogy a kandallónak jó legyen a hatásfoka sok dolog kell, s a másodlagos égési levegő csak egy.
Kell jó huzatszabályozás (füstgáz és égési levegőre egyaránt),
természetesen, zárt tűztér kell,
külső égési levegő ellátás nem csak az üzembiztonság miatt kell, hanem azért is, hogy ne a lakás felfűtött levegőjét engedjük ki a kéményen,
kell jó hőátadás, mert a kandalló csak az üvegen keresztül adja a hőt sugárzással, a burkolat alá légjáratot biztosítva légfűtéssel sok hőt kinyerhetünk, s fontos, hogy a kéményben lévő fűstgáz hője is minél hosszabban át tudja adni a hőjét a lakás levegőjének.
S a legfontosabb: - kell egy jó huzatú kémény.

Sok sikert.

Amit leírtam, nem tanácsadás, mert nem vagyok szakember, csak műkedvelő.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Fontos: az mese ami általában írnak a kandallókról, hogy ősszel tavasszal átmeneti fűtésnek jó, persze az ami csak dísznek való.
De egy igazi kandalló a télen az igazi, mert teljes üzemben működhet,
Ha nincs kint elég hideg, akkor vagy sűrűn rakunk rá kevés fát, vagy ugyanúgy megrakjuk mint télen, s folytjuk (ha van mivel) az égést, hogy lassabban égjen. Igen ám, de akkor nem az igazi a huzat, emiatt a füst lassabban távozik, s kormolja a tűzteret, az üveget.

Télen mikor begyújtunk, s még nem indul be a huzat, akkor persze még kormol (hiszen a kéményből a meleg levegőnek ki kell nyomni a hideg levegőt, a hideg jönne lefele, de ha beindul akkor leég minden korom, s gyönyörű lesz az egész.

Szóval egy jó kandalló télen az igazi.

A különböző fafajták fűtőértékét keresve találtam rá az oldalukra, ami így első pillantásra is sok információval fog majd kisegíteni a későbbiekben , mert nyaralóm fűtését kandallóval szeretném megoldani.

Szeretnék azonban egy kérdésre választ kapni Önöktől. Régebben használtam hőtárolós kályhát és rengeteg “kő” maradt meg belőle. A családi házunkba egy kályhás épített öntöttvas betét felhasználásával egy kandallót. Tőle is kérdeztem, hogy van-e értelme vagy egyáltalán valami felhasználási lehetősége ezeknek a hőtároló tégláknak, ( mármint a hőtároló képességére gondolok), de nem kaptam tőle meggyőző választ. Önök szerint mi a helyzet ezzel? Kérem indokolják is meg.

Köszönettel

Péter Gábor

Köszönöm. Én is ugyanezt mondtan el a kandallósnak, de legtöbb vélemény jóformán egy kézlegyintésben merült ki. Most, így utólag gondoltam rá, hogy mi az építés költségében már megegyeztünk és egyszerüen lehet, hogy nem akart magának többlet munkát.