Tisztelt Tibor!

Nemrég akadtam e “fórumra”. Érdeklődve figyelem, mivel én is a kandalló építésébe fogtam bele és kíváncsi lennék a véleményére.

A házam lassan 4 éves. 140 cm-es a lábazata és sajna szigeteletlen, 30-as Porotherből vannak a falak. (Használtan vásároltam.) A hasznos alapterülete 87 nm és központi elrendezésű, nagy az egybe nyitott tér. Ez alatt egy 40 nm-es fűtetlen, de felül szigetelt garázs és tároló van. A fűtésem zárt rendszerű és egy 24 kW-os Vaillant gázcirkó üzemelteti. A fűtéssel gondjaim voltak, a tavaly téli tartós mínusz 12-15 fokokban 21-22 fok tartása mellett volt, hogy 60 ezreg gázszámla jött ki. El sem merem képzelni, hogy mi lesz hasonló hidegben a mostani 30-40 százalékos emelések után…

Mivel nincs “kedvem” 1-1,2 millióért leszigetelni a falakat, úgy gondoltam először kipróbálom a központi fűtésbe köthető kandallót. Ezt a tervek szerint olyan 600-700 ezerből úsznám meg. Ha nem jön be, fűtés terén akkor is két lábon állok.

Feleségemmel reggel megyünk, délután-kora este jövünk, ezért a cserépkályha meg sem fordult a fejemben. Szeretném a radiátorokat is bevonni a dologba, ezért az Edilkamin Idro 70-es modelljét választottam, mely 26 kW-os, külső égési levegős és rendelkezik egy automata pillangószeleppel. 520 légköbméter fűtésére alkalmas. Nekem 240 légköbméterem van, gondoltam a gyenge szigetelés megkívánja ezt a teljesítményt.

A készülék nyitott rendszerre készült, azonban az egyik magyarországi főforgalmazó kiötlött valamit, melyre az olasz gyárban elismerően bólintottak. A fűtési rendszerbe egy zárt tágulási tartállyal lesz bekötve, melyet egy hőcserélő és egy szünetmentes táp üzemeltet. Amennyiben a rendszer véletlenül forrani kezdene, a hálózati vízbe kötött hőcserélő visszahűti. Áramszünet esetén a szünetmentes táp lép működésbe. Ezen kívül el lesz látva egy olyan saját termosztáttal, mely a 70 l-es vízköpeny vízcseréjét végzi a beállított hőfoknál, emellett pedíg működéskor felülbírálja a gázcirkó termosztátját, megakadályozva a véletlen egymásra dolgozást.

Megfogadván a tanácsát, a 10-es Ytong burkolaton gondolkodom. A felső részt igazából még nem tudom, hogy miből akarom készíteni, először tűzálló gipszkartonra gondoltam. Oszlopszerű, plafonig érő kandallón gondolkodom (pl. escaudy, fleury és muera elnevezésekkel találtam nintaképeket a Neten.)

A betét mögé kálcium szilikát lapok felhelyezését javasolták és azt is ajánlották, hogy a füstcső mögötti falrészre is tegyek valamit. (Oda is szilikátot?)

Az aljzattal gondjaim vannak. A betét alá márvány vagy műkő lapot gondoltam, de felmerült az egyszerű Ytong áthidaló ötlete is. A gond az, hogy az üres betét súlya 215 kg és ehhez jön még kb. 70 kg víz. Ide mit javaslona?
(A kandalló egyébként a duplán gerendázott garázs fölé épülne, a fal tövébe.)

Mivel csak egy kéményem van, a kandallóhoz most készül a kb. 6-7 méteres szigetelt saválló acél kémény, mely az Idro 70-es 200-as kívánalmának fog megfelelni.
A kémény a kandalló mögötti fal túloldalára, a fürdőszoba falára lesz építve és csak egy 45 fokos kiállást nyitok a falon a kandalló felett. A fürdőben lesz a tisztításkor levehető kéményvég. Az itteni burkolást egyszerű gipszkartonnal tervezem.

A több meleg miatt megpróbálok hosszabb füstcsövet hagyni. Ez nem tudom, hogy hogyan sikerül, mert a belmagasság 2,75 míg a betét 1,38 magas… Ilyen teljesítménynél megfelel erre a “klasszikus” 2 mm-es fekete füstcső??

A külső levegő behozását oldalról és a pincéből nem tudom megoldani, így marad a padlás. Arra gondoltam, hogy a füstcső mellett, egy fajta második kéményként vezetem be a 200-as légcsövet és elburkolom az egészet. Ehhez még nem tudom, hogy milyen csövet használjak.

Külső díszítésen nem nagyon gondolkodtam, úgy képzeltem el, hogy a szép simára glettelt felületet festem le valamilyen festékkel. Nem tudom pl. azt, hogy ilyen célra a diszperziós festékek megfelelnek-e, vagy válasszak inkább légáteresztőbbet? Ezen kívül belül mégérné glettelni? Úgy emlékszem ezt a kérdést más is felvetette. Szerintem nem ártana, csak úgy nagyjából.

Az alulról beáramló levegő szűrésén is gondolkodtam, mivel nem rajongom a porért. Erre pár mm vékony, kis sűrűségű szivacsot gondoltam, de erre szerintem, ezer megoldás létezik, akár egy nagyon sűrű drótráccsal is meg lehet oldani. (Pl. a robogómnak van ilyen szvacs légszűrőbetétje. Szinte át lehet rajta látni. Szerintem ez még nem rontja a cirkulációt.) Megpróbálom úgy beépíteni, hogy tisztítás, csere végett kivehető legyen.

Fontosnak tartanám a véleményét a fent leírtakról, illetve nagyon várnám a tanácsait a nyitott kérdésekben.
Amennyiben érdekli (a magamfajta laikusokat biztosan) az építés folyamatáról közzététel céljából szívesen készítek képeket és mailben elküldöm azokat. A projektet legfeljebb október közepéig tervezem megvalósítani.

Üdvözlettel:

Naszvadi Gábor (naszvadig@yahoo.com)

Kedves Tamás!

Szinte minden kérdésemre választ kaptam már ezen az oldalon, egyetlen maradt még
A füstpárkány feletti csonkagúla “kürtő” elkészíthető-e tűzálló gipszkartonból, gipszkarton-profilokból kialakított vázra szereléssel? Illetve mit javasol a burkolat és vázszerkezet kialakítására? Nem nagyon szeretnék gúlát falazni
Üdvözlettel: P. Gábor

Kedves Tamás!

Köszönöm gyors válaszát!
Legtöbb esetben milyen anyagból készítik ezeket a kürtőket? Ytong falazással, vagy kálcium-szilikát lapokból valamilyen vázszerkezetre erősítéssel?

Üdv:P. Gábor

Kedves Hugi!

Nem akarok vádaskodni, pláne így látatlanban…
Én tudom, hogy nem vagyok épületgépész-szakember, de lehet, hogy a kivitelező sem éppen aktuálisak az ismeretei kandalló tekintetében, vagy csak már az elején műszaki hiba lépett fel. A szakember jelenlétében kellene fűtési próbát végezni, hogy lássa az eseményeket.

Szerintem, vízköpenyes kandallót az alábbiak szerint kell a fűtési rendszerhez csatlakoztatni:
- a kandalló vízrendszere külön kell hogy legyen a gázos fűtés vízkörétől,
- a hőt egy hőcserélő adja át.
- A kandalló vízköre nyílt rendszerű kell hogy legyen. Tehát egy nyitott tágulási tartállyal. Így a nyomás nem okozhat gondot, vészhelyzetben a 100-fokos víz forrhat a tágulási tartályban, bár ez már igencsak baj.

- A külön vízkörből adódik, hogy a kandalló vizét külön szivattyú keringeti.
- A gázfűtés vízkörét is úgy kell kialakítani, hogy átkapcsolható legyen, azaz a gázkazán működése nélkül is egy attól független keringető szivattyú keringesse a vizet.

Hiba lehet Önöknél:
- nem nyílt rendszerű a kandalló vízköre, s a zárt tágulási tartály kevés. Ha nyílt rendszerű lenne a tágulási tartályuk, akkor ugye a töltés nem nyomás alapján történne, hanem a tágulási tartály vízszintje alapján, s nem lenne napi elázás.
- a kandalló vízkörének, vagy a központi fűtés vízkörének keringető szivattyúja nem működik, így a hő elszállítása nem megfelelő.
- a hőcserélő hőátadó képessége kicsi, így a hő bennmarad a kandalló vízkörében.

A másik lehetőség, hogy egy modern, automatikával rendelkező vizes tűzteret vásároltak, s lehetséges, hogy ez zárt vízkörre is köthető, ha az automatika olyan, hogy a bizonyos vízhőfok felett elveszi a levegőt a tűztől, hogy elkerülje a víz forrását.
Ekkor vagy az érzékelő, vagy az automatika nem működik. Ez pedig a vásárlási garanciát érinti, hacsak nem volt kikötve, hogy ki köthetik be a kandallót, s esetleg nem szerződéses szakember volt kivitelező.

Mint lakberendezőnek, ezek jutottak az eszembe.

Mindenképp prezentálják a folyamatot a kivitelező szakembernek, mert akár alkatrész-hiba, akár konstrukciós hiba, a hiba forrását ő kell, hogy megállapítsa.
Ha konstrukciós hiba - a megfelelőre átépítés az ő feladata, hiszen azért fogadtak fel szakembert, hogy szakmailag nem kifogásolható munkát végezzen.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Olyan kérdésem lenne hogy a kandalló körbeépítését meg lehetne e oldani kisméretű téglával??Nem fogná e meg a meleget nagyon??Kell külön szellőzőnyílást hagynom a burlolaton alul , vagy a tűztér szellőzője elegendő a meleg áramlásához??A tűztér tetejet vízszintesen le kell burkolnom vagy szabadon kell hagyni és igy kell ráépítenem a kupolát??A kandalló mögött van két szoba és oda is átvezetném a meleg levegőt.Ebben az esetben elegendő csak nyílást vágnom a falba az áramlás miatt?? Köszönöm válaszát

Kedves János!

Mindent egy helyen? - olyat nem ismerek.
Látogassa a különböző barkácsáruházakat, tüzeléstechnikai szaküzleteket, tüzépeket.

Ha jól belegondolok én is Szegedtől Gyuláig úgy 6 helyről szedtem össze a kandalló építéséhez valókat, s megfordultam jópár olyan helyen is, ahol semmit nem kaptam.

Sok sikert.
TT

Kedves János!

Nem tudom mennyire segítség:

1. Tűzálló habarcs: Samott habarcs, samott tégla -Ilovszky-Tüzép Orosháza.
2. Hőálló vakolat? Kívül akar vakolni, a kandalló burkolat külső részére nem kell hőálló, hanem olyan habarcs, vagy ragasztó kell, aminek a hőtágulása megegyezik a burkolat építőanyagával. Ahogy fentebb írtam. pl: ytonghoz, Rigipsz Rimano 0-3 glett és 3-6-os vékonyvakolat megfelelő, nem reped, de erre felvitt dözsvakolat, nagy hőterhelésnél megreped, bár igen hajszálvékonyan.
3. deflektor, kupola anyag: kazánlemez - vaskereskedés, pl: Szatmári kft, sok fele van az országban, bár nem ellenőriztem le, hogy éppen milyen vastagságú acéllemezeket forgalmaznak.
S természetesen kell aki méretre vágja, s összehegeszti.
4. - szellőzőrács - légfűtéshez - alumíniumból az OBI-ból vettem.

Üdv!
TT

Kedves Lajos!
Hogy milyen szerelvények kellenek most, azt a fűtési rendszer tervezőjének jobban kellene tudni.
Úgy gondolkozzon, mintha ez egy másik kazán lenne, s a két kazánnak egymástól függetlenül, tudnia kellene felfüteni a lakást.
Normál esetben van egy pár osztó-gyűjtő, ami a kazánba és a kazánból vezet. Praktikusan szemlélve, Önnek az osztó és a gyűjtő közé egy átkapcsolható második kazánkörre van szüksége. Tehát a többlet, hogy a osztó-gyűjtő kazán felőli végére egy pár T-idom kell golyós-csapokkal, hogy át lehessen állítani a a gázfűtés cserépkályhásra és vissza. Ehhez a cserépkályhás körre egy másik keringető szivattyú kell. Ezt a két csövet kell odavezetni a cserépkályha leendő helyére. Oda kell majd egy hőcserélő, és a cserépkályha saját vizes köre (tágulási tartályostól, szivattyústól, stb.). Természetesen lehet variálni, hogy a hőcserélő legyen a cserépkályhánál, vagy a cserépkályha vízkörét visszük a gázkazán alá, illetve ennek függvényében, hol legyen a keringető szivattyú, s ezen túlmenően sokféle variáció lehet még.
pl: a gázkazán előtt a visszatérő vizet felmelegítheti hőcserélővel a cserépkályha, csak ezesetben azt kell megoldani, hogy a keringetőszivattyút ne csak a gázkazán vezérelje, hanem a Cserépkályha vízköre is.

És egy szakember még sok egyéb kiviteli variációt tud.

Az Ötrétegű cső ismereteim szerint, polietilén-ragasztó-alumínium-ragasztó-polietilén, s nem réz, de teljesen mindegy. A tűz nem a padlón ég, (sőt előbb pattogna fel az aljatbeton) a víz pedig 95 foknál nem lehet több, ilyen alapon a cserépkályhából is kiéghetne a cső, sőt.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Kedves Krisztina!

A tűztér magassági pontjától mérjük a kémény magasságát, melyből adódóan igen számít, hogy mely szintre építjük be. A 180-as kerek átmérőt (emlékeim szerint) 4,5m magas kéményhez méretezik. Tehát ha szűkíteni akarunk, a kémény hosszát növelni kell. S szintén rontja a hatásfokot a szögletes füstjárat és a durva felület. S természetesen az sem mindegy, hogy hogyan kap-e elég égési levegőt a kandalló. Megítélni én nem tudom, hogy ilyen szűkítéssel elég-e a magasság a huzathoz. (bár a kéményen is lehet magasítani)

A szűkítés legegyszerűbb szerintem a tűztér füstcsonkján közvetlenül, én így csináltam.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Kedves Viktor!

Kelleni nem kell, csak lehet.
Ha a burkolat alól a hőt mint légfűtést ki akarjuk nyerni, (márpedig miért ne akarnánk) akkor a burkolat és a tűztér között rést kell hagynunk, s a hőelvezetés szempontjából ide tartozik a kandalló hátsó felülete is.
Olyan távolságot kell hagyni, ami által a kellő mennyiségű és kellően felforrósodott levegő felfele tud áramlani.
Minden bizonnyal ezt fizikai képletekkel ki lehet számítani, de én gondoltam egyet, s ha jól emlékszem 10cm elállást hagytam, s teljesen megvagyok elégedve a kiáradó forró levegővel.

Ebből eredően én azt mondom 10cm elállás megfelelő.

Üdvözlettel:
Tóth tamás