Mindenek előtt a cím kiegészítésre szorul. A kandalló megépítése, gyakorlatilag csak a burkolat megépítését jelentette, hiszen a tűztér kompletten került megvásárlásra.

A tűztér megválasztásánál az alábbi szakmai szempontokat vettem figyelembe:

- Szabályozható huzat, azaz a füstelvezetésben lévő pillangószeleppel, s szabályozható égési levegő biztosításával.

- Ennek fontossága, hogy amennyiben jól megrakjuk a kandallót, a fa ne egyszerre égjen el, nehogy a hő az égéstermékkel egyszerre kirohanjon a kéményen, s lángok még a kéménybe is beérjenek, hanem ritkább megrakással kiegyenlített intenzitású égést biztosítsunk. Begyújtásnál az égés biztos indulásához bőséges égési levegőt kell biztosítani, valamint az égéstermék elvezetéséhez a füstelzáró pillangószelepet ki kell nyitni, hogy a füst útja teljes keresztmetszetében szabad legyen. A kéményben lévő hideg levegő begyújtáskor nehezíti a füst eltávozását. Személyes tapasztalat, hogy hideg időben a kémény huzata begyújtáskor azonnal beindul, míg enyhe 10-15 fokos külső hőmérsékletnél nehezebben.

Miután begyújtottunk s a tűz intenzíven ég akkor az égési levegő ellátást, valamint a füst útját el lehet zárni. Elzárt állapotban sem teljesen zár a rendszer - a pillangószelep átmérője kisebb a füstcső csatlakozó csonk átmérőjnél - egy jó huzatú kémény esetén ekkor is megfelelő marad az égés. Amikor már csak intenzív parázs van akkor érdemes megrakni ismételten a kandallót ekkor az ajtó kinyitása előtt füstelzárót kinyitjuk, hogy az ajtó nyitással biztosított égési levegő többlet hatására keletkező felizzás égésterméke, ne a szobába, hanem a kéményen át távozzon. Miután az ajtót becsuktuk, az égési levegő útját teljesen megnyitjuk, s amikor a fa lángra kap akkor elzárjuk ismételten az égési levegő és a füst útját is. Természetesen az elzárás mértékét befolyásolja a kémény huzata. Ha éjszakára rakjuk meg a kandallót vastagabb hasábokkal, akkor akár a megrakás után azonnal el is zárhatjuk a füst útját, hogy a fa lassan akár láng nélkül parázsként égjen el.

Egyszerűbb, kisebb teljesítményű tűzterek esetén a füstelvezetés nem szabályozható, s általában csak egy hamutálcára szerelt égési levegő szabályozó áll rendelkezésünkre az égés intenzitásának szabályozására. Annak ez a megoldás is megfelelő lehet, aki csak hangulati elemként igényli a kandallót, de aki a gázfűtés alternatívájaként kívánja használni komolyabb készüléket ajánlok.

Másodlagos égési levegő bevezetése, “tiszta üveg” biztosításával.

A tűztér felett, a füstkamra alatt másodlagos égési levegő biztosítása szükséges, mert az intenzív égés következtében felszabaduló fagázok a tökéletlen légkeveredés következtében az elsődleges égési levegő által nem tudnak elégni. A másodlagos égési levegő hatása jól látszik amikor a fa lángjai felett a semmiben meggyulladó felső lángtenger látható a kandallóban. Ha nincs másodlagos égési levegő bevezetés akkor ezek a fagázok égetlenül távoznak a kéményen keresztül, s így a fűtésünk rosszabb hatásfokú, azaz ugyanolyan hőtermeléshez több fát kell elégetnünk, valamint kellemetlen füstgázokkal a környezetünket is szennyezzük. Olcsóbb tűzterekben nem készítenek másodlagos égési levegő bevezetést, míg a korszerűbb tűzterekben a másodlagos égési levegő az üvegajtó felett bukik be a tűztérbe, annak érdekében, hogy az alábukó friss levegő tisztán tartsa az üvegajtót. Intenzív égés kezdetén látszódik is, hogy az üveg felső fele tiszta marad, míg az alsó kormozódik, természetesen további intenzív égés során ez a korom le tud égni, s a továbbiakban teljesen tiszta marad az üvegajtó.

Teljesen zárt rendszer kialakítási lehetőség, hogy az égési levegőt a lakáson kívülről lehessen csatlakoztatni a kandallóra.

Ennek szükségessége, hogy a légmentesen záródó korszerű nyílászárók által az égés biztosítása, a nyílászárókba plusz szellőző elemet kellene építeni. Feleslegesnek éreztem a nyílászárók hatásfokát lerontani e szellőző nyílással, hogy a nappali szoba hűtésével biztosítsam a kandalló levegő ellátását. Ezzel megoldással a kandalló égésének levegője teljesen független a lakás levegőjétől.

Egyes tűzterek esetében a külső égési levegő bevezetés nem oldható meg, mert a légrések, mint dizájn elemek a tűztér frontján helyezkednek el. Más típusok esetén alul, így a levegő ellátás zárttá tehető, de itt sem minden típusnál lehetséges teljes mértékben, ugyanis egyes változatuk úgy készül, hogy a másodlagos égési levegő ellátás dupla üveges üvegajtó alsó peremén megy be, s a két üveg közt feljutva a belső üveg fölött bukik be a tűztérbe. Ez a mellett, hogy a “tiszta üveg” technika része a külső üvegfelületet, valamelyest hűti is, de ez esetben csak az elsődleges égési levegő ellátása biztosított a külső térből. Ez ugyan már lényeges eredmény, azonban ha ennek tudatában a jól záró nyílászáróink mellett nem biztosítunk megfelelő szellőző nyílást s például a kandallóval egy légtérben (amerikai konyha) lévő jó teljesítményű szagelszívót bekapcsolunk, levegő utánpótlás hiányában előfordulhat, hogy a másodlagos égési levegő ellátási útján keresztül a szagelszívó a tűztérből fogja a füstöt kiszívni a nappalinkba. E miatt célszerű a kimondottan zárt rendszerre tervezett tűzteret beszerezni. Ez legegyszerűbben onnan ismerjük fel, hogy a tűztér alatt égési levegő csatlakozását biztosító csonk látható.

Meglévő kéményhez történő csatlakozási lehetőség.

A 14×14 cm-es kémény megléte adott. Ugyanakkor tény, hogy a tartós használatra tervezett tűzterek kémény csatlakozó csonkjai ennél nagyobbak. Leginkább 18, vagy 23 cm esetleg még nagyobb átmérőjűek. Ezen átmérők a tűzterek névleges teljesítményétől függenek. Értelemszerűen a minél nagyobb teljesítmény elérésére egyre több füstgázt kell elvezetni a tűztérből. De lehet-e kisebb kéménykeresztmetszettel nagyobb teljesítményű kandallót üzemeltetni? A válasz igen, hiszen az égéstermék elvezetéséhez a füstcső keresztmetszete csak egyetlen paraméter, s nem a keresztmetszet számít igazán, hanem a kémény huzata, azaz légszállító képessége. Ezek a relatíve nagy átmérőjű füstcső csatlakozási csonkok ismereteim szerint 4,5 méteres elhúzás nélküli kéménymagassághoz vannak méretezve. Tehát ha magasabb a kéményünk, jobb a huzatunk, s ebből adódóan kisebb keresztmetszettel is el tudjuk érni az igényelt huzatot. E miatt úgy ítéltem meg, hogy egy 18 cm-es füstcső csatlakozási csonkú tűzteret megvásárolva azt 15cm-re, majd 14cm-esre szűkítve biztonsággal beköthetek egy 9 méter magas 14×14-es kéménybe, még akkor is, ha a lentebb említett elhúzást kell majd alkalmaznom. Azóta bebizonyosodott, hogy a kéményem huzata még nagyobb teljesítményt is elbírna, hiszen “zárt” pillangószelep mellett (amikor is a 18cm ártérőjű füstcsőcsonkban a 17 cm átmérőjű pillangó szelep a áramlási irányra merőlegesen fekszik) kellően intenzív marad az égés. Természetesen a huzatigényt és a kandallóteljesítményt szakember megfelelő számításokkal össze tudja egyeztetni, de sok esetben ez egyszerű tapasztalati úton kerül megoldásra, főképp amiatt is, hogy általában a kandalló nem a fő, vagy kizárólagos fűtési rendszere a háznak.

A tűztér kiválasztása dizájn szempontok szerint.

Samott betét megléte szebb lángképet eredményez.

A sárga samott téglával bélelt tűztér világosabb, így az égés is szebb narancsosabb mint egy matt fekete térben, mikor csak a tűz áttetsző lángja s a parázs világít. Természetesen tökéletlen éges esetén, vagy amikor begyújtunk, a hideg tűztér miatt a samott bekormozódik, s átmenetileg fekete lesz, de amint az égés intenzívvé válik, és a samott átforrósodik, s leég róla a korom.
Mindezek mellett a tűztér kazánlemez, vagy öntvény falazata a samottburkolat miatt a hőhatásnak csak közvetett módon van kitéve. Egyszerűbb, hangulati funkcióra tervezett tűztereknél előfordulhat, (ezeket általában vékonyabb kazánlemezből készítik,) hogy intenzív hirtelen, vagy nagyobb tartós hőterhelés hatására eldeformálódhatnak, s így baleset-, ill. tűzveszélyessé válhatnak.

Szabályos négyzethez közelítő krómozott, vagy saválló acél ajtókeret előnyben részesítése.

A magasabb ajtó miatt a láng hosszabban látszik, s így szebb, valamint az infravörös tartományú sugárzó hőjét intenzívebben tudja leadni, valamint a négyzet forma szinkronban van a kialakított falfülkékkel, valamint a kandalló egészére s a felújítani tervezett teljes nappali szoba minimál formavilágával.

A fentiek figyelembe vételével és a kedvezőnek ítélt ár (más márkájú, hasonló látványú és működésű tűztér van a piacon háromszor drágábban is) figyelembe vételével a KOBOK Bystra Line 550/560 típusára esett a választásom.

KOBOK Bystra Line 550/560
A rajzról le nem olvasható nűszaki adatatok: névleges teljesítménye 8-10 kW, tömege 140 kg, B = 560 mm, C = 450 mm, E = 1105 mm.

A kandalló telepítése és a kompromisszumok.

A kandalló egy már meglévő használaton kívüli kéménybe került bekötésre. Ugyanakkor, ez a kémény egy sorházi lakás, a két lakást elválasztó falában van beépítve, melyből adódik az alábbi általános probléma. Ha egy kémény kimondottan kandalló kiszolgálására készül, akkor a kéményt a födémtől indítják, s a füstcső elhúzás, bármiféle törés nélkül függőlegesen csatlakozik a födém kéménynyílásába. Így a füstcső a mennyezetig futva nagy felületen tudja átadni a füstgáz hőjét a lakás levegőjének. Náluk ez a kéményépítési, bekötési mód valószínűsíthetően igen ritka, hiszen nincs nagy hagyománya a kandallós fűtési módnak hazánkban. Emiatt meglévő kéménybe a kandalló bekötése úgy célszerű, hogy az a falba a lehető legmagasabb ponton csatlakozik annak érdekében, hogy a legtöbb hőt adhassa át a füstcső a lakás levegőjének, valamint szempont a jó huzat biztosítására, hogy a kandalló füstcsövét, mint ahogyan a kéményt is max. 45 fokosan húzzák el a megfelelő huzat biztosítására. A füstcső sem törhet derékszögben, így a füstcső is 45 fokos szöget bezárva a falsíkkal torkollik a kéménybe, s a füstcső elhúzása sem lehet a függőlegeshez viszonyított 45 fokot bezáró szögnél nagyobb (azaz nem ajánlott a vízszintes elhúzás, mint ahogyan a képen van). Jelen esetben sajnos egyik feltétel sem teljesíthető, ugyanakkor a huzatot a kétszintes épület és a padlástér okozta hosszú kémény biztosítja.

A meglévő kémény és az alacsony ponti (180cm) füstcső csatlakozás adott volt. A sorházakra jellemző probléma, hogy a két lakást elválasztó falba épített kémény esetén a tisztító nyílás csakis a füstcső csatlakozási oldalán lehet. Ideális esetben a tisztító nyílás a fal másik oldalán található, s így az épített kandalló tűzterének középvonalában lehet a kémény, s nem kell a kandallót a kéményvonal szélére építeni. Sajnos jelen esetben a tisztító nyílás egy oldalon van a kandallóval, így a kandalló építését el kellett tolni annak érdekében, hogy a kémény tisztítását biztosító nyílás elérhető legyen.

Annak érdekében, hogy a tisztító nyílás és az oldalra vezetett füstcső ne látszódjon, ezen a szakaszon falfülke került kialakításra eléfalazással. A tisztító nyílás ajtaja az eléfalazás miatti duplafal miatt dupla ajtós, pontosabban 2×2 cementlapos kéményajtó került beépítésre. Mivel a cement kéményajtót nem tekintik biztonságosnak, mert a légmozgások következtében kieshet, ez esetben a duplázás növeli a biztonságot, (egyébként habarccsal szoktak rásegíteni a stabilitásra, ami csak az első tisztításig nyújt biztonságot) itt a stabilitást az elé rögzített tükör is növeli.

Az égési levegőt a 2 méter hosszan a teraszról bevezetett alumínium gégecsövön keresztül kapja a kandalló.

A kandalló falazata Ytongból 5 és 10 cm vastag válaszfalelemekből készült, mely flexibilis ragasztóval került összeragasztásra.

A kandallóburkolat falhoz rögzítését a lehető legegyszerűbben kívántam megoldani (faipari) szegezőlemezeket használtam Ytong soronként azaz 20 cm-enként. A blokktégla falba 60×6-os facsavarokat 10-es műanyag tiplivel rögzítettem a szeglemezeket, míg az Ytongba egyszerűen odaszegeltem.

A tűztér ajtó feletti áthidaláshoz szintén csak a 60 cm hosszú ytong elemeket használtam, ami rövid a teljes áthidaláshoz ezért 2 darabot szintén szeglemezzel összeszegezve használtam fel. Azonban az ajtó feletti terhelést két darab Ytong gérbe vágásával a burkolat két széle felé vezettem el.

Az Ytong felületét Rimano 0-3 és 3-6 Rigips termékekkel gletteltem és simítottam, majd Toscana nemes vakolatot dörzsöltem fel.

A tartófalra alumínium bevonatú polifoamot ragasztottam fel. Ezzel kapcsolatban voltak kételyeim, mert az egyértelmű számomra, hogy önmagában nem éghet, csak az nem derült ki számomra hogy az intenzív hőterhelést hogy viseli. Az eddigi tapasztalatok alapján hibátlanul. Igaz óvatosságból a saválló füstcső és a polifoam közé üveggyapotot raktam, bár egyes írások szerint az üveggyapot is ki tud égni, én úgy gondolom, hogy az üveggyapot 1000 fok feletti gyártása során elviselt terhelésnek a kandalló-fűtés esetén csak a töredékét kell elviselni, igaz hosszútávon.

A burkolat alatti hő hasznosítására a burkolat két oldalán alul és felül 10×15cm-es nyílások kerültek kihagyásra, s ráccsal takarásra, így a nemcsak a kandalló tűzterének sugárzó fűtése melegíti a lakást, hanem a burkolat alatt felforrósodott levegő, mint légfűtés kivezetésre kerül. Mindezek mellett a 10 cm vastag Ytong burkolat a jó hőszigetelő képessége ellenére is jól átmelegszik.

A három ablakfülkébe egy-egy 20 Wattos halogén spot került beépítésre.

Design, kivitelezés, szöveg, fotó: Tóth Tamás lakberendező - látványtervező

Az itt ismertetett kandallóépítés nem minősül építési tanácsadásnak, az abban foglaltak bármilyen mértékű utánzásából eredő kárért semmilyen felelősséget nem vállalok, az ebben a cikkben leírtakat minden olvasó kizárólag saját belátása alapján a saját felelősségére alkalmazza.

iWiW Facebook MySpace Twitter Reader Startlap Google Delicious E-mail